KERESŐ Apróhirdetés Fórum Látogatóknak Cégeknek Szakmai rovatok Rólunk AKCIÓ
 
  A gipsz, A gipsz, A gipsz ,A gipsz, A gipsz, A gipsz, A gipsz
 
Nagyvilág
Itthon
Öko
Oktatás
Építőanyag- ismeret
Samott-tégla
Vízüveg
A gipsz
A cement
A beton
A cserép
A pala
A bitumenes zsindely
A csempe
PVC padlóburkolatok
OSB
A gipszkarton
A tapéta
Az üveg
Márvány és gránit
A vakolat
A Gipszkarton rendszer
Az üvegtégla
A szakmák

A gipsz

Amikor polcot szerelünk a falra, a kifúrt lyukban a csavart tartó tiplit gipszeléssel rögzítjük. A boltban vett zacskón a felirat: "gipsz". Benne fehér por. Ez lenne hát a gipsz? Ez az építőanyag, amit vízzel összekeverve egy hamarosan megszilárduló fehér pépet kapunk? Ez az anyag, amit balesetek után csontjaink rögzítéséhez is használnak? Nem, a fehér por nem gipsz! Akkor hát mi, és mi köze az "igazi" gipszhez?

gipsz1

 

A gipsz a Mohs-féle keménységi skála második tagja: Mohs-keménysége 2, körömmel könnyedén karcolható, többnyire színtelen ásvány. Szilárd ionos vegyület, amely kalcium kationokból (Ca2+) és szulfát anionokból (SO42-) épül fel, emellett szerkezetében két molekulányi víz (H2O) is helyet kap: összetétele CaSO4•2 H2O. A kalcium (Ca2+ ) szulfát (SO42-) ionok kettős rétegeket alkotnak, és a kettős rétegeket vízmolekulák (H2O) kettős rétege választja el egymástól. Mivel az utóbbiak kötésereje sokkal gyengébb, a gipsz e rétegekkel párhuzamosan kitűnően hasad. Az egyhajlású (monoklin) kristályrendszerben kristályosodik, kristályai jellemzően táblásak, de lehetnek nyúlt, oszloposak is. Igen gyakran ikresedik, ami azt jelenti, hogy két kristálya szabályos módon összenő.

 gipsz 2

A gipsz kristályszerkezete

A gipsz nagy tömegei természetes úton főként a tengervíz bepárlódásakor kiváló sórétegekben (evaporitokban) keletkeznek. A tengervíz ugyanis nem csak a kősó alkotó ionjait tartalmazza, mégha azok a leggyakoribbak is, hanem a gipsz alkotóit is megtaláljuk benne. (A tengervízben oldott ionok - kationok, illetve anionok - gyakorisági sorrendben: kationok  - nátrium (Na+),  magnézium (Mg2+), kalcium (Ca2+), kálium (K+); anionok - klorid (Cl-), szulfát (SO42-).

A bepárlódó tengervízből elsőként a gipsz válik ki. Ha a tengervíz túl tömény, vagy 25 Celsius-fokos hőmérsékletnél melegebb, már nem gipsz, hanem egy rombos rendszerben kristályosodó, vízmentes kalcium-szulfát, az anhidrit válik ki, amely később, geológiai folyamatok során, utólagos vízfelvétellel gipsszé alakulhat.

Gipsz mindenütt képződhet, ahol nagy a párolgás, így a sivatagokban is. Ott az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra emlékeztetnek. Gyakran a sivatag homokjának szemcséit is magukba zárják, amitől sárgás-vöröses barna színt kapnak. Ez a gipsz változat méltán viseli a sivatagi rózsa nevet.

gipsz 3 

Sivatagi rózsa

A gipsz a természetben gyakran keletkezik az ember tevékenysége nyomán is. A szulfidos (kéntartalmú) ércek bányászata során, legtöbbször a pirit (FeS2) mállásával gyakorta jelentkezik savasodás a talajban. A keletkező kénsav (H2SO4) rombolja a környezetet. Ha azonban a kénsav a környezetében kalciumforráshoz jut (ilyen például a kalcit (CaCO3), a mészkő fő alkotója, a Mohs-skála harmadik, jövő héten bemutatandó tagja), a kalcium és a kénsav kémiai reakciója nyomán gipsz kristályosodik: a sav tartósan semlegesítődik, kivonódik a környezetből. Ezt a folyamatot használják ki világszerte, így Magyarországon is, a szulfidos meddőhányók környezeti kockázatának csökkentésére.

gipsz 4

A gipsz természetes úton is így keletkezik agyagokban: a fejér megyei Gánton például a bauxitot fedő agyagrétegekben elszórtan megjelenő pirit mállásával gyönyörű, 5-10 cm-es gipszkristályok, akár 20 cm-t is elérő kristálycsoportok képződnek.

Gipszváltozatok

A gipsz évezredek óta ismert ásvány, igen sokféleképpen hasznosítjuk. Tömeges változata az alabástrom, amely szobrok és dísztárgyak készítésére puhasága, könnyű megmunkálhatósága révén kiválóan alkalmas. Szintén tömeges, de rostos-szálas felépítése miatt selyemfényű gipszváltozat a szelenit, amit szintén dísztárgyak készítésére használnak. A gipszből készült dísztárgyakat természetesen óvni kell a mechanikai hatásoktól, hiszen az alacsony keménység miatt könnyen karcolódnak, sérülnek.

gipsz 4

A gipsz (CaSO4•2 H2O) egyik jellemző és számunkra fontos tulajdonsága, hogy hevítéskor víztartalmát két lépcsőben veszíti el. Elsőként vizének 3/4-e távozik el. Az így keletkező kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO4•0,5 H2O; ásványneve bassanit) víz hozzáadásával percek alatt vissza tud alakulni gipsszé. Valójában ez az a rejtélyes fehér por, amit - tévesen - gipsz néven árulnak a boltokban. Ha a gipszet tovább hevítjük, teljes víztartalmát elveszíti, és egy hatszöges (hexagonális) rendszerben kristályosodó vízmentes kacium-szulfát, úgynevezett esztrich-gipsz keletkezik.

A bassanit az építőiparban használt stukkógipsz, porként kerül forgalomba. Bő vízzel összekeverve percek alatt megszilárdul, újra finomszemcsés gipsszé alakul. Ugyanígy bassanitból készül a törött végtagok rögzítésére alkalmas gipszkötés is - mivel ez a kötés viszonylag nehéz, ma már gyakran könnyebb, kompozit anyagokkal helyettesítik. Az esztrich-gipsz (avagy égetett gipsz) vízzel keverve lassabban, csak néhány nap alatt szilárdul meg, viszont ellenállóbb, tartósabb anyag jön létre. Ebből készülnek a gipszkartonelemek, -falak. A gipszet használják még cementgyártásra és a mezőgazdaságban talajjavításra is.

gipsz 7



Az építési gipsz jellemzői:
  • Szemcseméret
  • Kötési idő
  • Terülési idő
  • Kenhetőségi idő

Felhasználás:

Az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet, mint égetett gipsz alkalmazzák.

Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.


Az iPAGE ingyen elkészíti weblapját!