A lakatos
szakmunkás tevékenységének eredete a régmúltra, valamikor a fémkorszakra nyúlik
vissza. A fém felfedezése, a fémből készíthető eszközök megjelenése,
felhasználásuk elterjedése és nem utolsó sorban a fém megmunkálását elősegítő
szerszámok, gépek, felszerelések fejlődése voltak azok a történelmi
csomópontok, amelyek lehetővé tették a lakatosság szakmává válását.
Kezdetben a nyilak hegye, majd később a kardok, páncélok, az
étkezéshez használt edények és még nagyon sok más tárgy készült fémből.
A fém elterjedésével együtt fejlődött a szakma is, mely
kezdetben a kovács szakmából indult ki: a fegyverkovács, a lópatkoló kovács
mind fontos mesteremberei voltak a korabeli gazdasági életnek.
Az ipar
megjelenésével, ezen belül a vas- és fémipar külön szakmává válásával, a különböző
kézi és később gépi szerszámokkal szinte korlátlanná válik a fém
megmunkálásának lehetősége: gondoljunk itt a legkisebb szegtől egészen a
legnagyobb gépekig, vasból készült hidakig, épületek vasszerkezetéig. E közben
azonban a „vasas” szakma is nagyon széleskörűvé, változatossá vált. Maga a
lakatos mesterség is több irányban fejlődött, mint például a vas- és
fémszerkezeti lakatos, bádogos (vagy lemezlakatos), épületlakatos,
karosszérialakatos stb.
Melyek a jellemző
feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?
A szerkezetlakatos
feladata könnyű-, nehéz-, acél- és fémszerkezetek elemeinek létrehozása. Ilyen
szerkezeteket használnak az épületek alapozásától kezdve a csarnokszerkezetek
felépítéséig.
A szerkezetlakatos munkafeladata a
nyílászárók elkészítése és egyéb szerkezeti elemek megrendelésre való
előállítása. A szerkezetlakatos feladatainak másik csoportját a földbe mélyesztett vagy látható
tartályok készítése jelenti. A szerkezetlakatos készíti el a kazánok külső
házát, illetve számtalan fűtő és hűtő eszköz illetve tároló kamra alapját.
Azonban ha az épített természeti környezet darabjait nézzük, akkor ott is
találkozhatunk a szerkezetlakatos munkájával, például a villany és távvezeték
oszlopok, a hidak, tornyok építésénél is az általa készített szerkezetek adják
az alapot. Mindezek az épületek közlekedést, távközlést segítő szerkezetek,
valamint a tárolás, hűtés és fűtés biztosítását szolgáló tartályok a folyamatos
használat közepette kopnak és meghibásodnak. Így ezen tárgyak szerelésén túl a
feladatok külön csoportját alkotja a fémszerkezetek javítása, karbantartása.
A szerkezetlakatos
munkája műszaki dokumentáció alapján történik, akár a gyártási, akár a
javítási, karbantartási tevékenységet vesszük figyelembe. Ebből következően
munkája szellemi igénybevételt is jelent, hiszen a műszaki rajzolvasás
tevékenysége indítja a munkafolyamatot. A szerkezetlakatos a gyártás során a gépesített kézi
szerszámokkal, vagy az univerzális szerszámgépekkel vágja méretre a
dokumentáció szerint a szerkezeti elemeket, vagyis a műhelyben a fémszerkezetek
előgyártása történik meg. A szerkezetlakatos a gyártási folyamatban mérő, ellenőrző eszközöket
használ, amelyek eredményét összeveti a dokumentációban előírtakkal. A
szerelési tevékenységnél az elvégzendő technológiának megfelelő szerszám
megválasztása a szükséges segédeszközök és készülékek használata a feladata.
Javítási, karbantartási tevékenysége során, a helyszínen elvégezhető
feladatokat kézi szerszámokkal megoldja, azonban elemek cseréjekor kijelöli a
hibaforrást és sok esetben a műhelyben végre is hajtja annak újragyártását.
Napjainkban számtalan
irodaház és bevásárlóközpont építése közben látjuk a szerkezetlakatos
munkájának eredményét, hiszen egy rövid ideig csak az acél vagy fémszerkezet
látható. Ilyenkor sokszor találgatjuk, milyen külső burkolatot kaphat az
épület, vagy milyen más anyaggal kerül kitöltésre a szerkezet által
meghatározott tér, aztán egy – két hét múlva csillogó, villogó üvegpalotákkal
találkozhatunk, hiszen az acélszerkezetbe üveget illesztettek be.
Milyen anyagokkal,
eszközökkel kell dolgoznia?
A szerkezetlakatos elsősorbankülönböző
fémeket és azok ötvözeteit használja, de emellett még kenő-, szigetelő-, hűtő-,
tűzálló anyagokat is alkalmaz. De leggyakrabban használt fém az acél, ami lehet
szögvas, lemez, köracél, zártszelvény, gömbvas, idomacél. Használ
szerszámgépeket, például NC, vagy univerzális vezérlésű gépeket, speciális
alakító gépet, gépesített kéziszerszámokat (fúró, akkumulátoros csavarhúzó
stb.). Nagy értékű mérőeszközöket használ, valamint műszaki dokumentációt
kezel.
Hol végzi a munkáját?
A szerkezetlakatos részben zárt helyen, műhelyben dolgozik,
például a fémszerkezetek gyártásakor, vagy a nyílászárók készítésekor. Munkáját
részben szabadban végezheti különösen, ha távközlésben, vagy építőiparban
dolgozik.
Munkája során kikkel
kerül kapcsolatba, kikkel van dolga?
A szerkezetlakatos a műhelycsarnokban közvetlen munkatársaival, a művezetővel,
üzemvezetővel folyamatosan kapcsolatban van. A tervezőmérnökkel a műszaki
dokumentáció megbeszélése során kerülhet kapcsolatba. A gyártási folyamatban a
gépkezelőkkel, anyagmozgatókkal is együttműködik. Külszíni tevékenység esetén a
munkáért felelős műszaki vezetővel, munkatársaival dolgozik együtt, de itt
kapcsolatba kerülhet a megrendelővel is.