Villanyszerelő

Feladatok és tevékenységek

A villanyszerelő fő feladata a villamos fogyasztók áramellátásához szükséges vezetékrendszer kiépítése és javítása. Munkája során a tervezéstől az üzembe helyezésig szinte minden tevékenység előfordul: vezetékek kereszt-metszetének meghatározása, védelmek méretezése, védőcsövek falba süllyesztése, vezetékek behúzása, csatlakozó aljzatok elhelyezése, fűtési rendszerek, szellőző- és klímaberendezések beszerelése. A villanyszerelő egyszerűen majdnem mindenhol ott van, ahol az áramforrás két sarka között történik valami. A villamos gépek és készülékek, tűzhelyek, hűtőszekrények, mosógépek és melegvíz-bojlerek javítása ugyancsak az ő dolga. Különösen fontos a villanyszerelő által nyújtott gyors segítség, amikor a lakásban valahol rövidzárlat keletkezik. Az elektromos készülékek bekötése, ellenőrzése, üzembe helyezése, karbantartása és az ügyfelek tájékoztatása szintén része e szakma szerteágazó tevékenységi területeinek.

A munkaterület a villanyszerelő tevékenységét alapvetően befolyásolja. Egészen mások a feladatok az energiaellátásban, mint az építőiparban vagy a szolgáltatásban.

A tevékenységek leírásánál az alábbi munkaterületeket érdemes kiemelni:

¨      erőművek,

¨      villamos alállomások,

¨      építőipar,

¨      szolgáltatás.

Erőművek

A villamos energia előállítása erőművekben történik. Az erőmű lelke a generátor és a turbina. A generátor kivezetéseit vezetősínek kapcsolják össze a nagyfeszültségű transzformátorral, amely az előállított villamos áram gazdaságos továbbításához szükséges. E főbb egységek mellett egy erőműben még számtalan egyéb berendezés is található, melyekről szinte kivétel nélkül elmondható, hogy villamos árammal működnek. Az itt dolgozó villanyszerelő feladata, hogy ezeket beépítse, javítsa és a villamos energiát előállító nagy értékű berendezések védelmét felszerelje. Üzemzavar esetén az erőmű egy pillanatra sem maradhat áram nélkül. Ilyenkor az erőmű területén lévő berendezéseket szükségáramforrásról táplálják. Ezek alapos karbantartást és rendszeres ellenőrzést igényelnek. Az erősáramú berendezések be és kikapcso­lása csak erre alkalmas kapcsolókészülékekkel oldható meg. Ezeket is az erőmű területén dolgozó villanyszerelőnek kell felszerelnie, javítania és rendszeres időközönként karbantartania. A bekötés részletes kapcsolási rajzok szerint történik. A nagy értékű vagy az üzemvitel megbízhatósága szempontjából fontos berendezések működőképességét rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés leggyakoribb formája a szigetelési ellenállások mérése és a berendezések próbajáratása. A villanyszerelőnek feladata az erőmű területén lévő földelő hálózat kiépítése is. Neki kell a földelés minőségét ellenőriznie és az arra kijelölt egységeket földelnie.

Villamos alállomások

Az erőművek és a fogyasztók között villamos alállomások vannak elhelyezve, melyek biztosítják a villamos energia elosztását, gazdaságos továbbítását és a hálózat villamos paramétereinek (feszültségszint, frekvencia, meddőteljesítmény) szabályozását. A villamos alállomások elmaradhatatlan kellékei a különböző mérő-átalakítók, a feszültségszabályozó transzformátorok, a fázisjavító kondenzátortelepek és a kapcsolókészülékek. Ezek karbantartása, javítása és rendszeres ellenőrzése az alállomás területén dolgozó villanyszerelő feladata. A villamos hálózat folyamatosan változik. Új vezetékszakaszok épülnek ki, mások pedig megszűnnek. A vezeték-, illetve a kábelhálózat kiépítése és karbantartása a villanyszerelő dolga. A tartóoszlopok felállítása, a szigetelőláncok elhelyezése, a vezetékek kihúzása vagy a közvilágítási eszközök javítása e tevékenység mindenki által jól ismert része. A villamos vezetékrendszert kiterjedtségénél fogva bármikor érhetik villámcsapások. Ez a hálózat erősáramú berendezéseiben súlyos károkat okozhat, ami ellen védekezni kell. A túlfeszültség levezető eszközök, illetve a villámvédelmi berendezések felszerelése és rendszeres ellenőrzése a villanyszerelői munka része.

Építőipar, szolgáltatás

Amíg az építőipar a villanyszerelő számára elsősorban a szerelést, addig a szolgáltatás a javítást jelenti. Ami tegnap még jó volt, holnapra el is romolhat. Minden az építőiparban végzett villanyszerelési tevékenység - előbb vagy utóbb - a szolgáltatások számára teremt újabb munkalehetőséget.

Az építőiparban dolgozó villanyszerelő munkája a műhelyben kezdődik. Először a szereléshez szükséges szerszámokat és szerelvényeket kell összeválogatnia. A szerelvények egy része beszerelés előtt kisebb nagyobb átalakításokat igényel. Így például a kapcsolótáblákon a beépítendő elemek helyét ki kell vágni, az elosztószekrények pedig már eleve úgy készülnek, hogy a felhasználónak minél nagyobb szabadsága legyen végső kialakításukban. Ezeket a feladatokat csak műhelyben lehet elvégezni.

A munka hátralevő része már a helyszínen zajlik. A szerelvényeket összekötő vezetékhálózatot védőcsövekben kell elhelyezni, és a falba be kell süllyeszteni. E munka legfontosabb lépései a fal kivésése, a védőcsövek méretre vágása és hajlítása, majd a vezetékek behúzása és a fal helyreállítása. Ezután következik csak a tényleges szerelési munka. A villanyszerelőnek ki kell alakítania a megfelelő vezeték kapcsolatokat, és be kell kötnie a villamos fogyasztókat. A vezeték kapcsolatok létrehozásához a huzalvégekről el kell távolítani a szigetelést, és szorítókapcsokkal, forrasztással vagy egyszerűen csak a fémes végek összesodrásával össze kell kötni a vezetékeket.

A villanyszerelő munkájának befejező része a kiépített hálózat alapos ellenőrzése, az esetleges hibák felderítése és kiküszöbölése. Különös gonddal kell ellenőrizni a földelt készülékeket, illetve berendezéseket, mivel ezek meghibásodása esetén a földelés hiánya emberéleteket veszélyeztet.

Attól függően, hogy a munkaterület egy iparcsarnok vagy egy lakóház, a beszerelt villamos fogyasztók igen sokfélék lehetnek. A villanyszerelő szakmát a szerelési munkák sokfélesége jellemzi, melyeket az alábbiak szerint lehet rendszerezni:

¨      általános szerelési munkák,

¨      különleges szerelések,

¨      villámvédelem,

¨      vezérlés, szabályozás, híradástechnika.

Általános szerelési munkák

Ebbe a körbe tartozik a világítástechnikai berendezések, a konnektorok és sok más a háztartásból jól ismert készülék és berendezés bekötése, melyek közül néhányat most felsorolunk:

¨      elektromos fűtőkészülék, hőtárolós kályha,

¨      klímaberendezések,

¨      bojlerek,

¨      szellőző berendezések,

¨      tűzhelyek, sütők, főzőlapok,

¨      hűtőszekrények, fagyasztóládák,

¨      mosógépek, centrifugák, mosogatógépek.

Különleges szerelések

Különleges szerelésnek minősül minden olyan készülék vagy berendezés bekötése, amely csak valamilyen speciális területen alkalmazható. Így ide kell sorolni a kórházak felszerelési tárgyainak bekötését, a termelő üzemek gyártósorainak beszerelését vagy a frekventált közlekedési vonalakon, illetve az áruházakban alkalmazott mozgólépcsők üzembe helyezését.

Villámvédelem

A villámcsapás bizonyos létesítményeknél (villamos hálózat, magtárak, kőolajfinomító berendezések stb.) súlyos anyagi károkat okozhat, ami ellen villámhárítók, túlfeszültség-levezetők felszerelésével védekeznek.

Vezérlés, szabályozás, híradástechnika

Az elektronika térhódítása elől a villanyszerelők sem térhetnek ki. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek az elektronikus vezérlőegységekkel felszerelt készülékek vagy berendezések üzembe helyezésére és beszabályozására. Különösen a folyamatszabályozás és az irányítástechnika rohamos fejlődése jelent nagy kihívást a villanyszerelők számára.

A háztartási gépeken és a világításon kívül, a kaputelefon, a riasztó- és a tűzjelző-berendezés működtetéséhez is saját vezetékhálózat szükséges. A falat pókhálószerűen beszövő vékony híradástechnikai vezetékek nem nyújtanak valami szép látványt, ezért ezen eszközök huzalozását érdemes ugyanúgy, mint a villanyvezetékeket a falba süllyeszteni és a villanyszerelési munkákkal együtt elvégezni. Ezért a jövőben elképzelhető, hogy ezeket a szerelési feladatokat is egyre inkább a villanyszerelők fogják ellátni.

A telepítés, szerelés, fektetés és bekötés szerszámai:

¨      csavarhúzó, csillagcsavarhúzó,

¨      csavarkulcs, illesztő csavarkulcs, dugókulcs,

¨      kombinált fogó, hajlítófogó, csőfogó, kerekcsőrű-, lapos-, csípő-, csupaszoló-, szorító- és csatlakozóhüvely felerősítésére szolgáló fogó,

¨      védőcsövek hajlító szerszáma,

¨      kábelvágók, kések, ollók,

¨      oldalvágó, szegecsvágó, kábelvágó ollók, lemezvágó ollók,

¨      menetvágó garnitúra (menetmetszők, menetfúrók),

¨      dörzsár (négyétű pengével),

¨      lyukasztóvas,

¨      ár,

¨      behúzószalag,

¨      vezeték összekötő elemek,

¨      forrasztó pisztoly, forrasztó lámpa és tartozékok,

¨      vésőszerszámok,

¨      acéldrótkefék,

¨      szögbelövő készülékek,

¨      fémmegmunkáló szerszámok (reszelők, ütvefúró szerszámok, kézi fúrógépek),

¨      fűrészek (lyukfűrész, fémfűrész, fűrészlapok),

¨      gipszelési szerszámok,

¨      olajozó kanna,

¨      zsinóros kijelölők, mérőón, ceruza, mérőszalag,

¨      szerszámos bőrönd, táska.

Mérőkészülékek és mérőműszerek:

¨      szigetelésvizsgáló készülékek,

¨      védőföldeléses konnektorok vizsgáló készüléke,

¨      átmeneti ellenállást mérő készülékek,

¨      földelési ellenállás-mérőtáska,

¨      feszültség-vizsgáló (csavarhúzó)