KERESŐ Apróhirdetés Fórum Látogatóknak Cégeknek Szakmai rovatok Rólunk AKCIÓ
 
  Az épületszigetelő, Az épületszigetelő, Az épületszigetelő, Az épületszigetelő, Az épületszigetelő,
 
Nagyvilág
Itthon
Öko
Oktatás
Építőanyag- ismeret
A szakmák
Az ÁCS
Ipari alpinista
Asztalos
A bádogos
A belsőépítész
A burkoló
A szobafestő
A Kőműves
A Szerkezet - lakatos
A Takarító
Az üveges
A Villanyszerelő
A Vízszerelő
A tetőfedő
A földmérő
A Kőfaragó
A műkőkészítő
Árnyékolás-technika
Földmunkagép-kezelő
A gázszerelő
A vízszerelő
A légtechnika
Az épületszigetelő
A gipszkarton szerelő
Hő és hangszigetelő
Cserépkályha és kandalló készítő
A kertész
A kertész II.

Az épületszigetelő


A szemünk előtt a mozivásznon egy kalandfilm képei peregnek. A történet egy középkori várban játszódik. A főhőst éppen kiszabadítja egy maroknyi felkelő a vártömlöcből. A képek kihangsúlyozzák a helység komorságát. Félhomály van, a szereplők lehelete párafelhőként jelzi a cella hűvösségét, a falakról pedig csepeg a víz. Ha ehhez még hozzágondoljuk a dohszagot is el tudjuk képzelni mennyit szenvedett hősünk rövid rabsága alatt.

 

A középkorban nem kellett ahhoz börtön, hogy valaki az előbb leírt körülmények közé kerüljön, mivel sokszor a lakóépületekre is a fénytelenség, a dohosság, és a vizes falak voltak a jellemzőek. Ennyire rémisztő helységek szerencsére manapság már szinte nem léteznek. Az emberiség általános technikai fejlődése magával hozta az életszínvonal és az igényszint általános növekedését. Az építőiparban is forradalmi változások történtek. Az új anyagok és technológiák használatával lehetőség nyílt olyan épületek (pl. felhőkarcolók) létrehozására, melyeket a korábbi technológiákkal lehetetlen lett volna megépíteni. A korábban létező építőipari alapszakmák száma a specializáció következtében jelentősen megnőtt. Az egyik ilyen új szakma pedig az épületszigetelő foglalkozás lett.

 

A vidéki életet egyre inkább felváltja a városi létforma. A falusi emberek a mezőgazdasági termelés visszaszorulása következtében egyre többen költöznek a városok ipari részeibe, ahol munkahelyet is találnak. Emiatt a falvak sokszor elnéptelenednek, a városokra pedig a zsúfoltság lesz a jellemző. A zsúfolt városok sokszor több szintes mélygarázsokkal oldják meg a parkolási gondokat. Itt pedig alapvető szempont a talajvíz és a talajpára elleni védelmet. A nagy tömegeket befogadó házgyári lapos tetős panellakásoknál pedig az eső elleni szigetelést kellett megoldaniuk a szakembereknek. Ezeknek a problémáknak a megoldásában válnak tehát főszereplővé az épületszigetelők, de megtaláljuk őket a családi házak komfortosságának a kialakításában is. Az alábbiakban röviden megpróbáljuk bemutatni az épületszigetelő szakmunkás jellemző feladatait.

 

 

Melyek a jellemző feladatok és tevékenységek?

 

Az épületszigetelő szakmunkás az épületek és építmények külső részeinek, ill. belső tereinek talajpára, talajnedvesség, talajvíznyomás, használati valamint csapadékvíz elleni védelmét szolgáló szigetelések készítését végzi. Az új építményeknél a szigetelések készítése, a régieknél pedig a szigetelések javítása a fő feladata.

 

Az épületszigetelő szakmunkás általában 2 területen tevékenykedik. Az egyik terület a tetőszigetelés (pl. lapos tetőknél) mely, a csapadékvíz ellen nyújt védelmet, a másik pedig a mélyépítési szigetelés, mely a talajvíz és talajpára elleni védelemre szolgál.

A szigeteléseket a választott szigetelőanyag függvényében is csopor-tosíthatjuk. Eszerint műanyag, ill. bitumenes szigetelésről beszélhetünk.

 

 

Tetőszigetelés bitumenes lemezekkel, ill. műanyaggal

 

Példaként nézzük meg, hogy milyen tevékenységeket kell elvégezni egy lapos tető szigetelésénél az épületszigetelő szakmunkásnak.

 

Ahhoz hogy az elkészült vasbeton födém ne nedvesedjen, nemcsak az eső ellen kell védeni. A falak - legyenek bár betonból - mindig lélegeznek, rajtuk az ember érzékszerveivel nem érzékelhető légmozgás folyik. A lakásban felmelegedett levegő könnyebb fajsúlya következtében felfelé, tehát az épületből kifelé száll, a külső hideg levegő pedig befelé áramlik. A levegő másik jellemzője a párateltség. Míg a meleg levegőnél a 60%-os páratartalmat természetesnek vesszük, addig ugyanez a levegő mínusz tartományra lehűlve már nem tudja befogadni ezt a nedvességet, telítetté válik, a felesleges páratartalom pedig páralecsapódás formájában jelentkezik. Ez a jelenség azonban a mennyezet belső nedvesedéséhez, ezáltal gombásodáshoz és dohossághoz vezet. A szigetelő szakembernek tehát olyan szigetelést kell készítenie, mely megszűnteti a páralecsapódást és megvéd a beázás ellen is. Ezt a hatást különböző egymásra ragasztott rétegek segítségével érik el, melyet szendvics szerkezetnek neveznek. Ez a szerkezet páraelvezető, párazáró, vízzáró, és fényvédő rétegek egymásra ragasztásával és illesztésével készül.

 

Akit a szigetelés elméleti háttere komolyabban érdekel, annak javasoljuk a következő bekezdés tanulmányozását, a többiek nyugodtan átugorhatják ezt a részt.

 

 

A bitumenes szendvics szerkezet készítési módja és elméleti háttere

 

A szakemberek a vasbeton födémre először, egy filcből, vagy salak, ill. üveggyapotból álló szigetelő réteget ragasztanak. Ezt követi egy páraelvezető réteg, melynek sajtszerkezete biztosítja apára távozását, tehát a belső páralecsapódás megakadályozását. Ragasztóanyagként felmelegített bitument használnak. A bitument kis adagokban a betonra öntve „pogácsákat” készítenek, amely rögzíti a páraelvezető réteget.


 

Erre a rétegre kerül aztán a párazáró réteg, mely egy olyan bitumenes lemez, melyben egy alufólia betét biztosítja a víz számára az átjárhatatlanságot. Ezt a lemezt kiterítik, és olvadt bitumennel az előző rétegre ragasztják. Itt a pontos illesztésekre ügyelni kell. Erre a rétegre vízzáróként 2 rétegben egymásra ragasztva vastag bitumenes lemez kerül. Végül az utolsó réteg felszínére fényvédelem és mechanikai védelem céljából zúzott kavicsot szórnak egyenletesen elterítve azt. A páralecsapódás elkerülésére a páraelvezető rétegbe vezetve párakiszellőző rácsokat használnak, melyek gombaszerű alakúak, és kalapjuk alsó részén helyezkedik el a szellőzőrács.

 

Feladatok felsorolása:

¨     a vasbeton egyenletességének ellenőrzése, ill. korrigálása,

¨     hőszigetelő lapok lerakása és melegített bitumenpogácsákkal való rögzítése,

¨     sajtszerkezetű páraelvezető bitumenes lemez ragasztása a hőszigetelő lapokhoz,

¨     kiszellőző rácsok elhelyezése a felületen (pl. gombaszerű),

¨     párazáró (alumíniumbetétes) bitumenes lemez ragasztása az előző rétegre,

¨     az első vízszigetelő réteg illesztése és ragasztása az előző rétegre,

¨     a második vízszigetelő réteg illesztése és ragasztása az előző rétegre,

¨     kavicsok szétterítése és bedolgozása a felszínen fény és mechanikai védelem céljából.

 

Az egyes rétegek elhelyezése hasonló feladatokat igényel:

¨     a rétegalkotó anyagok helyszínre juttatása,

¨     az anyagok kiterítése és méretre szabása,

¨     a bitumen felmelegítése és kiadagolása,

¨     az anyagok rögzítése (ragasztása), és egymásra simítása, egymásra olvasztása,

¨     a csomópontoknál és a műtárgyaknál (pl. párakiszellőző) az illesztések elkészítése,

¨     a fényvédő kavicsok kiszórása, elegyengetése és bedolgozása.

 


 

A műanyag szigetelés

 

A tetőszigetelések másik fajtája a műanyag szigetelés, mely szintén szendvics szerkezetű. A bitumenlemezes szigeteléssel szemben a különbséget az jelenti, hogy a bitumenes lemezeket PVC lemezekkel helyettesítik, a páraelvezető réteg pedig filcből áll.

 

Feladatok felsorolása:

¨     a vasbeton egyenletességének ellenőrzése, ill. korrigálása,

¨     hőszigetelő lapok lerakása sarkain speciális tányérokkal rögzítve (lefúrva és lecsavarva),

¨     a filc páraelvezető réteg ráhelyezése a hőszigetelő lapokra,

¨     a filcrétegbe nyúló kiszellőző rácsok elhelyezése a felületen (pl. gombaszerű),

¨     a 2 m széles PVC fólia rögzítő tányérokra ragasztása a fóliacsíkok 10 cm-es átlapolásával,

¨     a fóliacsíkok lapolásainak egymásra melegítése,

¨     az lapolások illesztésének és egymásra ragasztásának ellenőrzése próba-tűvel,

¨     az fóliaélek illesztésének lezárása szilikongumival.

 

 

A mélyépítési szigetelés készítése

 

Az építési alapanyagok többsége betonból, illetve égetett agyagból készül. Mind a két anyag hajlamos a víz felszívására és továbbadására. Ezt sokszor érzékelhetjük, ha figyelmünket a nedves falakról lehulló vakolatra, illetve a falak gombás foltjaira irányítjuk. A talajban a csapadékvíz, ill. a talajpára a kapillárisokon (hajszálerek) keresztül intenzíven mozog. Mivel a talaj relatíve mindig nedves (időjárástól, ill. fekvéstől függően) így a földbe mélyesztett alapot egy olyan réteggel kell a földtől elhatárolni, mely megvédi ettől a nedvességtől. Ezt a szigetelést mélyépítési szigetelésnek nevezzük melynek leggyakoribb módja a teknőszigetelés, mely alulról és oldalról is védi az építményt.


 

Teknőszigetelés készítése:

¨     a sávalap méretének megfelelő szigetelőanyag kiszabása és leragasztása olvasztott bitumennel,

¨     a sávalap külső szélére szigetelést tartó fal felhúzása (szerepe a szigetelőanyag megtartása),

¨     bitulemez kiszabása és méretre vágása a szigetelő falnak megfelelően (el kell fednie a sávalapot is),

¨     a bitumen felolvasztása és az olvadt anyag szigetelőfalra kenése kefével,

¨     a bitulemez felragasztása és falra simítása,

¨     az illesztések összedolgozása,

¨     az alap és az aljzatbeton elkészültét követően az aljzatbeton leszigetelése az előző módszer szerint,

¨     az aljzatszigetelés és a fal, ill. a sávalapszigetelés vízhatlan össze-dolgozása.

 

 

 

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia?

 

A hagyományos bitumenes vékonylemez, illetve a bitumenes vastaglemez szigetelésnél

 

Anyagok:

¨     különböző modifikált bitumenes vékonylemezek, bitumenes csupasz lemez, bitumenes fedőlemez,

¨     olvasztott bitumen,

¨     különböző modifikált bitumenes vastaglemezek (sajtszerkezetű, alufóliás stb.),

¨     hőszigetelő lemezek, üveggyapot, salakgyapot, habosított műanyagok (pl. polifon),

¨     párakiszellőzők,

¨     vízelfolyók,

¨     fényvédő kavics.

 


Eszközök:

¨     daru, ill. csiga az alapanyagok helyszínre szállításához,

¨     bitumenes melegítő üst,

¨     bitumenfelhordó hosszúnyeles kefe (az olvadt bitumen szétkenéséhez),

¨     bitulemezvágó kés és olló (a lemezek kiszabásához),

¨     bitumenes vödör (az olvadt bitumen cipeléséhez),

¨     bitumenes hosszúnyeles serpenyő (az olvadt bitumen kimeréséhez az üstből),

¨     T -alakú húzófa (a kavicsok szétterítéséhez),

¨     bitumenes olvasztó pisztoly és olvasztó orgona a vastaglemezek felületre olvasztásához).

 

 

Műanyag szigetelés

 

Anyagok:

¨     különböző ragasztók és olvasztott bitumen,

¨     különböző műanyag, illetve gumi szigetelőanyagok, fóliák,

¨     képlékeny szilikon gumi (illesztések összedolgozásához),

¨     hőszigetelő lemezek, üveggyapot, salakgyapot, habosított műanyagok (pl. polifom),

¨     filc,

¨     párakiszellőzők,

¨     vízelfolyók,

¨     rögzítő tányérok,

¨     dűbelek, csavarok.

 

Eszközök:

¨     daru, ill. csiga az alapanyagok helyszínre szállításához,

¨     PVC, ill. fóliavágó kés és olló (a lemezek kiszabásához),

¨     hőlégfúvó,

¨     ellenőrző tű,


Az iPAGE ingyen elkészíti weblapját!